Thursday, March 30, 2023
  • About Us
  • Contact Us
Parliamentobserver
  • Ecology
  • Economy
  • Healthcare
  • Politics
  • Education
  • Business
  • Login
No Result
View All Result
Parliamentobserver
Home Ecology

A varangyméreg az állatvilág svájci bicskája

Dennis Rogers by Dennis Rogers
September 29, 2022
in Ecology
0
A varangyméreg az állatvilág svájci bicskája
0
SHARES
11
VIEWS
Share on FacebookShare on Twitter

Üveges Bálint

This blog is available in English here.

Related posts

Using functional traits to identify conservation priorities for the world’s crocodylians: Podcast transcript

September 29, 2022
Awheto: the new gold?

Awheto: the new gold?

September 29, 2022

A kutatás

A ragadozás (predáció) mindennapos jelenség a természetben, ezért a préda állatoknak folyamatosan fel kell mérniük környezetüket, és reagálniuk kell a ragadozók jelenlétére és táplálékszerzési kísérleteikre. Ezt tehetik például úgy, hogy felkészülnek a támadásra fenotípusuk megváltoztatásával, vagy, hogy nagyobb csapatokba tömörülnek. Az előbbi azt jelenti, hogy a potenciális prédaállat érzékeli a ragadozók (vagy bármely más káros tényező) jelenlétét a környezetében, ami változásokat vált ki pl. viselkedésében, élettanában vagy morfológiájában. Ezt a jelenséget fenotípusos plaszticitásnak nevezzük, és szinte minden élőlény rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. A nagyobb csapatok alkotása egy másik hatékony módja annak, hogy az állatok csökkentsék annak az esélyét, hogy másvalaki ebédjeként végezzék. A csapatban csökken az egy főre jutó halálozási esély, egyrészt pusztán a csoport méretéből következően, vagy a környezet hatékonyabb megfigyelése (megnövekedett éberség), esetleg a csapat mozgásából eredő zavaró hatás révén. Mivel a csoportos élet önmagában csökkenti a tagok ragadozásának esélyét, és a fenotípus megváltoztatása általában költséges, az egyedek hajlamosak kevésbé intenzíven reagálni a ragadozók jelenlétére a csapat méretének növekedésével.

A csoportos élethez azonban egyedi kihívások is társulnak, köztük a kórokozók könnyebb és gyorsabb terjedése (pl. COVID), az élelemért vagy egyéb erőforrásokért (pl. WC-papír, kézfertőtlenítő) folyó verseny és a kannibalizmus fokozódása (szerencsére ezt eddig megúsztuk). A csoportos élet e negatív következményeinek leküzdése gyengítheti a ragadozóellenes reakciókat (a véges mennyiségű energia átcsoportosítása révén), valamint azért is, mert a versenytársakkal vagy betegségekkel szemben túlélési előnyt biztosító fenotípusok gyakran hátrányosak a ragadozókkal szemben. De mi lenne, ha az élőlényeknek lenne egy svájci bicskájuk, amely egymagában hatékony a különböző ellenségekkel szemben? Ilyen multifunkcionális tulajdonság lehet a kémiai védekezés, vagyis a riasztó és mérgező vegyületek önvédelmi célú alkalmazása. Ugyanakkor, azt, hogy a ragadozók jelenléte hatására a csoportlétszám növekedésével hogyan változik a méregtermelés intenzitása, eddig nem vizsgálták állatokon. Itt jön a mi kutatásunk a képbe.

1. ábra: Mindkét védekező tulajdonság (A és B) ragadozóellenes védelmet nyújt, és a predációs kockázat növekedésével a tulajdonságok intenzívebben jelennek meg. Az „A” panelen azonban egy olyan ragadozóellenes védekezés látható, amely hátrányos a csoportos élet követelményeivel szemben (pl. versengés), míg a „B” mind a ragadozók, mind a fajtársak által jelentett veszélyek kivédése szempontjából hatékony.

Feltételeztük, hogy az egyik környezeti tényezővel szemben előnyös, de egy másik környezeti tényezővel szemben hátrányos fenotípusokkal szemben (1. ábra A panel), mind a ragadozók jelenléte, mind a növekvő csoportméret a méregtermelés fokozását váltja ki. Legalábbis addig, amíg el nem ér egy plafont, ahol a további növelés vagy nem szükséges, mert az nem jelentene további előnyöket a túlélés szempontjából, vagy fiziológiai korlátok miatt nem lehetséges (1. ábra B panel).

2. ábra: Barna varangy ebihalak csapata. Fotó: Ujhegyi Nikolett. 3. ábra: Kifejlett barna varangyok úton a peterakó hely felé.

Ezt a hipotézist barna varangy (Bufo bufo, 2-3. ábra) ebihalak példáján keresztül teszteltük, amelyeket kültéri mezokozmoszokban (4. ábra) neveltük. A mezokozmoszok önfenntartó természetközeli körülményeket biztosító akváriumok, amelyek az ebihalaknak menedéket adó faleveleket, természetes fitoplanktonokat és táplálékot biztosító baktériumokat, valamint zooplanktont is tartalmaznak. A varangy ebihalak, többek között, bufadienolidoknak nevezett méreganyagokat szintetizálnak korai egyedfejlődésüktől kezdve. Ezek a vegyületek kardiotoxikus (szív- és érrendszerre ható) szteroidok, amelyek rossz ízűek, mérgezőek, olykor akár halálosak is bizonyos ragadozók számára. Ezen felül viszont antibakteriális, gombaölő (beleértve a kétéltű chytrid gombát, Batrachochytrium dendrobatidis is) és parazitaellenes tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezenkívül, a barna varangy ebihalak általában hatalmas csoportokat alkotnak a tavakban (2. ábra). Így a kémiai védekezés megléte és a csapatos életmód ideális modellszervezetekké tette őket kísérletünkhöz. Vizsgálatunk során a varangy ebihalakat hat kezelési kombináció valamelyikének tettük ki: 6, 12 vagy 24 egyedből álló csoportokban neveltük őket, ragadozókra utaló ingerek jelenlétében vagy hiányában. Két hét elteltével aztán minden mezokozmoszból 6 ebihal méregösszetételét elemeztük.

4. ábra: Mezokozmoszok a kísérletben.

Megállapítottuk, hogy az ebihalak több méreganyagot termeltek a csoportméret növekedésével, illetve ha a ragadozók jelenlétére utaló ingereknek voltak kitéve (legalábbis kisebb sűrűség esetén). Tehát a varangy ebihalak hasonlóan reagálnak fajtársaik és ragadozók jelenlétére is, ami megerősítette hipotézisünket.

Az eredmények

Úgy gondolom, hogy a mi vizsgálatunk az első, amely kimutatta, hogy a fajsűrűség és a predáció egyidejűleg és hasonlóan indukálhatja a méregtermelést az állatokban. Ez azt jelenti, hogy a varangyméreg a svájci bicskához hasonlóan többcélú eszközként funkcionálhat, és növelheti a varangyok túlélési esélyét mind a ragadozókkal, mind pedig a kórokozókkal szemben, amelyek a csoportos életmód miatt könnyebben terjedhetnek egyedről-egyedre. Ennek teszteléséhez azonban funkcionális kísérletekre van szükség, azaz ragadozók és kórokozók tényleges jelenlétében, különböző egyedsűrűség mellett kellene vizsgálni az ebihalak túlélését és állapotát. Hasznos lenne más fajok esetében is feltárni a méregtermelés dinamikáját, hogy megállapíthassuk, mennyire elterjedt a vizsgálatunkban megfigyelt mintázat.

Eredményeink akár a természetvédelmi biológia számára is hasznosak lehetnek. Sajnos a legfontosabb invazív, vagy özönfajok listáján két varangyot is találunk: az agavarangyot (Rhinella marina) és feketeragyás, vagy ázsiai közönséges varangyot (Duttaphrynus melanostictus). Előbbit szándékosan telepítették be Ausztráliába a cukornádbogár populációinak szabályozására az 1930-as években (amely terv egyébként csúfos kudarcot vallott), míg utóbbi valószínűleg véletlenül került nemrég Madagaszkárra. Közös bennük, hogy mindkét faj meglehetősen nagyra nő, valamint rengeteg méregtartalékkal rendelkeznek. Méreganyagaikhoz az új élőhelyükön elő ragadozók nem tudtak alkalmazkodni, hiszen megtelepedésük előtt ezeken a helyeken legalább évmilliókig egyetlen őshonos varangyfaj sem létezett (ha létezett egyáltalán). Ez azt jelenti, hogy a madagaszkári és ausztrál ragadozók általában sebezhetőbbek a varangymérgekkel, így a bufadienolidokkal szemben, mint e kétéltűek őshonos elterjedési területén élő ellenségeik. Ha a vizsgálatunk eredményei ezekre a fajokra is helyt állnak, akkor az ebihalaik eltávolítása nemcsak a mérgező varangyok számának csökkentésével, de (az alacsonyabb egyedsűrűségnek köszönhetően) méregtartalmuk megcsappanásával is az őshonos fauna javát szolgálná. Ez utóbbi segíthet az őshonos ragadozóknak alkalmazkodni ezekhez a mérgező betolakodókhoz, mivel azok az állatok, amelyek kisebb mennyiségű méreganyagot fogyasztanak el, nagyobb eséllyel élik túl a találkozást, és megtanulják elkerülni ezt a zsákmányt a jövőben.

A szerzőről

Bálint Üveges

Gyerekkorom óta lenyűgözött a természet, ezért egyértelmű volt, hogy ökológus szeretnék lenni. Az egyetem első évében kezdtem érdeklődni a kétéltűek és hüllők iránt, különös tekintettel a mérges és mérgező fajokra. Doktori munkám során állatok kémiai védekezésének fenotípusos plaszticitását vizsgáltam. A fent részletezett tanulmányhoz hasonlóan, időm nagy részét a közönséges varangy ebihalak felnevelésével töltöttem, miközben különböző környezeti tényezőknek tettem ki őket, majd kielemeztem méregtartalmukat, hogy megtudjam, hogyan reagálnak ezekre a stresszorokra. Mostanság azonban a mérges kígyók kötik le a figyelmemet. Jelenleg posztdoktori kutatóként dolgozom a Bangori Egyetemen (Egyesült Királyság), ahol azt vizsgálom, hogy az étrend és az ragadozókkal szembeni védelem, hogy befolyásolja a kígyómérgek evolúcióját. Az ökológus lét számos vonatkozását élvezem, beleértve a munka sokrétű és kreatív jellegét és a terepen való munkát. Szabadidőmben szeretek kirándulni, fantasy regényeket olvasni, valamint rögbit és asztali szerepjátékokkal játszani.

Tetszett a blog? Olvassa el a kutatást itt

Previous Post

From fragility to resilience: Recommendations for implementing the US global fragility strategy

Next Post

Antitrust Crackdowns On Big Tech Won’t Help Consumers

Next Post
Antitrust Crackdowns On Big Tech Won’t Help Consumers

Antitrust Crackdowns On Big Tech Won’t Help Consumers

RECOMMENDED NEWS

Has federal crisis spending for K-12 schools served its intended objectives?

Has federal crisis spending for K-12 schools served its intended objectives?

12 months ago
Market Talk – May 12, 2022

Market Talk – May 12, 2022

11 months ago
Hunter Biden on Gun Safety

Hunter Biden on Gun Safety

10 months ago
Improving how we identify and support students experiencing homelessness

Improving how we identify and support students experiencing homelessness

10 months ago

BROWSE BY CATEGORIES

  • Business
  • Ecology
  • Economy
  • Education
  • Healthcare
  • Politics

POPULAR NEWS

  • Klaus Schwab – The Most Dangerous Man in the World

    0 shares
    Share 0 Tweet 0
  • Dr. Robert Malone v WEF

    0 shares
    Share 0 Tweet 0
  • Ukraine Adopts WEF Proposals

    0 shares
    Share 0 Tweet 0
  • Trudeau’s Approval Rating Hits 12-Month Low

    0 shares
    Share 0 Tweet 0
  • Trudeau Backs Down After Banks Scream about Massive Withdrawals

    0 shares
    Share 0 Tweet 0
Parliamentobserver

We bring you latest news about ecology, economy, healthcare, politics, education, business.

Recent News

  • Supporting Ukrainian Economy: #SpendWithUkraine Initiative Launched by Ukrainian Brands
  • Starting Up: A Look at the Most Interesting Websites for Entrepreneurs and Startups
  • The Role of Healthcare Advertising in Shaping Economic and Political Decisions

Category

  • Business
  • Ecology
  • Economy
  • Education
  • Healthcare
  • Politics

Recent News

Supporting Ukrainian Economy: #SpendWithUkraine Initiative Launched by Ukrainian Brands

Supporting Ukrainian Economy: #SpendWithUkraine Initiative Launched by Ukrainian Brands

February 6, 2023
Starting Up: A Look at the Most Interesting Websites for Entrepreneurs and Startups

Starting Up: A Look at the Most Interesting Websites for Entrepreneurs and Startups

January 18, 2023
  • About Us
  • Contact Us

© 2022 parliamentobserver.com Submit news release

No Result
View All Result
  • Ecology
  • Economy
  • Healthcare
  • Politics
  • Education
  • Business

© 2022 parliamentobserver.com Submit news release

Welcome Back!

Login to your account below

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In